Kárbejelentés

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel (pl. a gépjármű tulajdonosa) szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak. Érvényes biztosítási szerződés esetén tehát a teljes kárt a biztosító téríti meg a gépjármű tulajdonosa, üzembentartója helyett. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a károkozó, illetve a károsult felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok (rendőrségi, bírósági határozat, tanúk nyilatkozata, stb.) összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani. Közlekedési baleset esetén ez azt jelenti, hogy már a nyomozást elrendelő határozat vagy a vádirat megalapozza a károsult kártérítési igényét, ezért nem szükséges a jogerős bírósági határozat kárrendezés kezdeményezéséhez.

A gépjármű-felelősségbiztosítás

A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül érvényesítheti. A biztosított (károkozó) köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Magyar Biztosítók Szövetségének bejelenteni. A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó biztosítójának. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül (pl. kórházi ellátás, súlyos sérülések miatti akadályoztatás, stb.) történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók. Önhibának minősül közlekedési baleset esetén például az az időszak, amíg a károsult kórházi kezelésre, otthoni ápolásra szorult.

A gépjármű-felelősségbiztosítás

Mindazon személyek a károkozó gépjármű vezetőjének kivételével, akiket közlekedési baleset következtében bárminemű kár, sérülés ér. Ide sorolhatók a károkozó gépjárműben lévő utasok, a károsult gépjárműben utazók, gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárral közlekedők, továbbá amennyiben haláleset történik, az elhunyt hozzátartozói. Károsultnak minősül továbbá, akinek bármilyen vagyontárgya sérül a baleset következtében pl. használati tárgyak, gépjármű, ház.

Biztosítók előtti eljárás, kárrendezés

Gépjárműkár: a kárbejelentést követően a biztosítótársaság szakértők segítségével felméri a járműben keletkezett kárt. A felelősség tisztázását követően van lehetőség a kártérítési összeg kifizetésére. Amennyiben a biztosító által megállapított kártérítési összeg nagysága nem fedezi a ténylegesen felmerülő költségeket, károkat, szakértőink segítenek a kártérítési igények érvényesítésében.

Személyi sérüléssel járó balesetek

A kártérítési összeg kiszámításához részletes, bizonyítékokkal alátámasztott igénybejelentés szükséges, mely alapján a biztosítótársaság feladata a megalapozott kártérítési összegek kifizetése. Felelősségbiztosítás alapján történő kárrendezés esetén a biztosító kizárólag azokat az igényeket téríti meg, melyek bejelentésre, illetve alátámasztásra kerültek szemben például a vagyonbiztosításokkal, ahol a biztosítási szerződésben rögzítésre kerül a kifizetendő biztosítási összeg. Ilyen kártérítési igények lehetnek közlekedési balesettel okozott kár esetén: a balesetben sérült ruházat, ékszerek, kórházba vásárolt ruházat, gyógyszerköltség, ápolás, gondozás díja, elmaradt haszonként a jövedelem kiesés és a nem vagyoni kártérítés.

Felelősség

A kártérítés általános szabályai alapján, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A gépjárművel okozott károk kapcsán a Ptk. speciális szabályokat állapít meg. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat – ide tartozik a gépjárművezetés is -, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott, vagyis amennyiben a károsultnak is szerepe van abba, hogy milyen jellegű, illetve mértékű sérülés alakult ki, csak a kár meghatározott része térül meg. Jellemző példa erre közlekedési baleset esetén a biztonsági öv használatának hiánya, amikor is az öv használata esetén kevésbé súlyos sérülésekkel lehet számolni. Veszélyes üzem (gépjármű) károkozása esetén a közlekedési balesetből fakadó kártérítési igényt három éven belül kell érvényesíteni, lehetőség van azonban a három éven túli, de öt éven belüli közlekedési baleseti kártérítési igény érvényesítésére, azonban ekkor a kárigényt a polgári jog általános szabályai határozzák meg, ami egy esetleges per esetén eltérő bizonyítási szabályokat tartalmaz.

Kártérítés módja, mértéke

Az az összeg, ami megfelel az elszenvedett kár mértékének, és fedezi a baleset miatt felmerült kiadásokat.A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni. A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor azonnal esedékes. Ez annyit jelent, hogy egy közlekedési baleset esetén a kártérítési igényét visszamenőleg a baleset időpontjától lehet kamatokkal növelten érvényesíteni.

Vagyoni kár

Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (pl. gépjárműkár, ruházati kár) és az elmaradt vagyoni előnyt (pl. keresetveszteség), továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges (pl. gyógyszerköltség). Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. A Ptk. alapján rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Járadékot lehet megállapítani továbbá minden olyan esetben, amennyiben a baleseti sérülések miatt felmerülő költségek előreláthatóan hosszabb időn keresztül, esetlegesen a károsult élete végéig fennállnak. Közlekedési baleset esetén ennek klasszikus példája, ha a károsult maradandó egészségkárosodást szenved, kérheti visszamenőleg és a jövőre nézve is közlekedési többletköltség megállapítását arra tekintettel, hogy gyakrabban kell orvoshoz járnia, mint a baleset megelőzően, vagy arra hivatkozva, hogy a tömegközlekedést már nem tudja a károsult igénybe venni, így a rokonok segítségére szorul abban, hogy gépjárművel szállítsák. A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve - a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.

Nem vagyoni kártérítés

Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (pl. gépjárműkár, ruházati kár) és az elmaradt vagyoni előnyt (pl. keresetveszteség), továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges (pl. gyógyszerköltség). Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. A Ptk. alapján rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Járadékot lehet megállapítani továbbá minden olyan esetben, amennyiben a baleseti sérülések miatt felmerülő költségek előreláthatóan hosszabb időn keresztül, esetlegesen a károsult élete végéig fennállnak. Közlekedési baleset esetén ennek klasszikus példája, ha a károsult maradandó egészségkárosodást szenved, kérheti visszamenőleg és a jövőre nézve is közlekedési többletköltség megállapítását arra tekintettel, hogy gyakrabban kell orvoshoz járnia, mint a baleset megelőzően, vagy arra hivatkozva, hogy a tömegközlekedést már nem tudja a károsult igénybe venni, így a rokonok segítségére szorul abban, hogy gépjárművel szállítsák. A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve - a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.

Nem térülő károk

• a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett kár, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak; Tehát az is jogosult lehet kártérítésre, aki a károkozó gépjárműben utasként utazott és valamely vagyontárgya( telefon, laptop) a közlekedési balesetben sérült.
• a károkozó gépjárműben keletkezett kár
• a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett kár
• sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett károk
• a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett károk
• a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett kár
• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett károk
• ha a baleset üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett a kár
• ha a kár gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be
• környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett károk
• a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott kár
• háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. §-a) következményeként keletkezett károk.

Külföldön elszenvedett/külföldi által Magyarországon okozott közlekedési balesetek

A gépjármű felelősségbiztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A zöldkártya rendszerben részt vevő országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete teszi közzé. A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Külföldön okozott vagy elszenvedett közlekedési baleset esetén tehát kártérítés összegét az adott ország joga határozza meg. Ha külföldön magyarországi telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik, kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország területén kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti. Lehetőség van tehát arra is, hogy a külföldi utazásunk során elszenvedett kárt Magyarországon érvényesíthessük, a külföldi felelősségbiztosító magyarországi kézbesítési megbízottjával szemben

Ha a Magyar Köztársaság területén kívül az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén telephellyel rendelkező gépjármű (a magyarországi telephelyű gépjármű kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik („szenvedett kár”), kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is.

Ha nincs érvényes biztosítási szerződése a károkozónak

Ha felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó kárt okoz. Közlekedési balesettel összefüggésben elszenvedett vagyoni és nem vagyoni károkat a Magyar Biztosítók Szövetségével szemben érvényesíthetjük.

Ismeretlen gépjármű által okozott kár

A károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Magyar Biztosítók Szövetségének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a MABISZ fizetési kötelezettsége nem áll fenn. A Kártalanítási Számla kezelőjének (MABISZ) kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is. Gépjármű felelősségbiztosítás: olyan biztosítás, amely arra szolgál, hogy amennyiben Ön, vagy az Ön tulajdonában álló gépjármű használója kárt okoz másnak, a biztosító megtéríti az okozott kárt, így nem Önnek kell fizetnie. Amennyiben Önnek okoznak kárt, akkor a károkozó biztosítója fizeti meg az Ön kárát, felmerült költségeit.

Károkozó

A baleset bekövetkezéséért felelős személy.

Kárrendezés

Az a folyamat, amikor a biztosító felméri a kárt, megállapítja a nagyságát, és ennek alapján kifizeti az indokolt összeget. Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset esetén ez hosszabb ideig is eltarthat, mivel a nem vagyoni kártérítés megállapításhoz meg kell várni , hogy az orvosszakértő a végleges állapotról nyilatkozhasson.

Kártérítés

Az az összeg, ami megfelel az elszenvedett kár mértékének, és fedezi a baleset miatt felmerült kiadásokat.

Felelősség

Aki a hibás a baleset bekövetkezéséért, az köteles kifizetni az okozott kárt (lásd felelősségbiztosítás).

Biztosítatlan károkozó

Ha a balesetet okozónak nincs felelősségbiztosítása.

MABISZ

Magyar Biztosítók Szövetsége

Peren kívüli eljárás

Amikor a felek (károkozó és biztosítója, károsultak) megegyeznek anélkül, hogy bírósághoz fordulnának. Az eljárás peren kívüli egyezséggel zárul.

Adózás

Az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.1 pontja szerint adómentes bevétel a kártérítés kivéve a jövedelmet pótló kártérítés.